Bükkzsérc
Weboldal
A község Mezőkövesdtől 17 km-re Északra a Bükki Nemzeti Park déli határa mentén a Cseresznyés patak partjait övezve és részben a környező domboldalakra is \\\"felkapaszkodva\\\" mintegy 2 km hosszú völgyben helyezkedik el. Tipikus bükkaljai falu. Gyönyörű panorámával, hagyományos faluképpel, szép házakkal, borospincékkel, pincesorokkal és kristálytiszta levegővel rendelkező település. \\\"Zsáktelepülés\\\"-nek is nevezik, mivel az ide vezető közút a község északi részénél véget ér, de egy elég jó állapotú, bár keskeny erdőgazdasági úton északi, majd nyugati irányba haladva az un. Oldalvölgyön keresztül el lehet jutni az Eger-Miskolci összekötő közúthoz, illetve a szomszédos Felsőtárkányba. Cserépfaluval egy 2,5-3 km-es közút, Noszvajjal egy kb. ugyanilyen hosszúságú kiépítetlen mezőgazdasági földút köti össze. Bogács községet egy 8 km-es közúton Cserépfalun át lehet elérni, de egy elhanyagolt közúton keresztül - ami a Termálfürdőig 5 km hosszú - közvetlen összeköttetése is van. (Ennek a szilárd alappal rendelkező útvonalnak a felújítása idegenforgalmi szempontból a jövőben még nagy jelentőséggel bírhat.)
A község gazdag történelmi hagyományokkal rendelkezik. Nevét első alkalommal a latinos \\\"Serch\\\" írással, de minden bizonnyal \\\"Zsérc\\\"-nek értendő olvasattal 1248-ban említette IV. Béla királyi oklevele. Ekkor ez a hely - ami még nemigen volt lakott település - az egri püspökség birtoka (possessio) volt. A helynév valószínűleg szláv eredetű, ami erdőégetéssel nyert tisztásra utal. Mai nevét a \\\"Bükk\\\" előnév felvételével a községi elöljáróság javaslatára a belügyminiszter 1906-ban hagyta jóvá. A község címerét, amelynek fő motívuma egy termő szőlőtőke, Pécsi L. Dávid neves magyar heraldikus tervezett és 1998. évben hagyta jóvá az önkormányzat.
Lakosainak száma-miután a hely lakott településsé vált- a történelem során fokozatosan növekedett. A település lakosságszámára a törökök kiűzése után egy 1695-ben készült összeírásból következtethetünk első alakalommal. Ekkor 20 db, többségében pusztult házat jegyeztek fel, ami mintegy 100-120 lakost fogadhatott be. Az 1786. évben megtartott első hivatalos népszámláláskor 631 lakost írtak össze a településen. Ez a szám fokozatos gyarapodással az 1941-ben magtartott népszámlálás idejére 1743 főre növekedett. A község történelme során eddig ez volt a legmagasabb lakosságszám.
A II. világháború és az azt követő évek, évtizedek gyökeres változást hoztak a község lakosságszámának alakulásában. Megindult a lakosság számának csökkenése, ami napjainkban is tart. (A község lakosainak száma ma már nem éri el az 1100 főt sem. 2006 januárjában 1088 fő volt.) A folyamat azzal kezdődött, hogy a második világháborúnak a község lakosai közül 38 fő hadi szolgálatot teljesítő katona és 4 civil lakos esett áldozatul. Érzékeny lakosságszám csökkenéshez vezetett a magyarországi régi nagybirtokrendszer 1945. évben megindult felszámolása is. Ennek kapcsán a bükkzsérci földigénylők közül a családtagjaikkal együtt közel kétszázan vettek örök búcsút a községtől és áttelepültek az Országos Földrendező Tanács Települési Hivatala által számukra kijelölt és biztonságosabb megélhetést nyújtó dunántúli vidékekre, elsősorban Bicske térségébe, főleg Nagyegyházára.
1947. évben más környékbeli települések lakosaival együtt Bükkzsércről is sokan indultak el ideiglenes (2 éves) munkavállalási céllal Svédországba, főleg Eskilstuna és Storfors településekre, ahonnan az 1948. évi magyarországi politikai rendszerváltás, a \\\"fordulat\\\" után már nem tértek vissza, hanem svéd állampolgárokként ott végleg letelepedtek.
Az 1950-es években nagy lendületet vett magyarországi gazdasági-társadalmi átalakulás, az iparosítás további erős lakosság-elszívó hatást gyakorolt a községre. Sokan a biztos megélhetést nyújtó új ipari létesítmények környezetében telepedtek le. Az iskolai tanulmányaik befejeztével szakképesítést szerzett bükkzsérci fiatalok is ott alapítottak családot és ott telepedtek le, ahol a szakmájuknak megfelelő elhelyezkedési lehetőségek biztosítva voltak.
Az 1950-es évek végétől, a 60-as évek elejétől a fiatalok újabb hulláma indult a dunántúli telepes elődeik nyomdokain Bicske és Tatabánya térségébe, Óbarokra, Szárligetre és más ezekhez közeli településekre, vagy vettek új irányt Észak-Magyarországon a Sajó völgyébe Putnok és Ózd térségébe, ahol akkoriban a mezőgazdaság és az ipar is biztos megélhetést nyújtott számukra. Így került akkoriban sok fiatal telepes Hét és Serényfalva községekbe illetve ezek környékére.
A községből elvándoroltak szórványokban megtalálhatók az ország valamennyi tájegységében, de számosan új otthonra találtak Európa nyugati országaiban vagy a tengeren túl, főleg Kanadában is. Jó képet adott erről a Bükkzsércről elszármazottak meghívásával és részvételével 2002 május 19-én megtartott első találkozó is, amelyre mintegy 150 településről érkeztek vendégek, a volt bükkkzsérci lakosok.
Napjainkban a lakosságszám csökkenését elsősorban nem az el-és bevándorolási különbözet, hanem a születési és elhalálozási különbözet negatív egyenlege határozza meg. Erőteljes mértékű a lakosság elöregedése. Míg az 1920-as évektől az 1950-es évekig az évenkénti születésszám átlagosan 40-50 között volt, (1921-ben 72!)a születések száma a fokozatos csökkenés miatt 2004 évben elérte az eddigi minimumát: ekkor csak 4 gyermek született. Emellett a községben az évi elhalálozások száma már évek óta 20-30 fő között mozog.
A lakosság megélhetése. A Bükkaljára települt község kevés termőföldje a történelme során sohasem biztosította az itt élő teljes lakosság megélhetését. Ezért hosszú idő óta egészen az 1950-es évek elejéig az itt élő lakosság egy része az erdőhöz kapcsolódó tevékenységgel kereste kenyerét, vagy a kevéske föld megművelésével foglalkozott. A férfiak közül tavasztól őszig sokan foglalkoztak a kisrészben helyben, nagyobbrészt pedig Felsőtárkány és Cserépfalu erdeiben égetett mész Alföldre irányuló fuvarozásával is. Akinek pedig helyben nem akadt munkalehetősége az kénytelen volt elszegődni mezőgazdasági idénymunkásnak, summásnak vagy cselédnek az ország más vidékeire, többnyire az Alföldre.
Napjainkban is a lakosság egy része még az erdőkhöz kapcsolódó munkával vagy mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, de sokan csak a községen kívül a környező városokban, elsősorban Mezőkövesden és Egerben találnak munkalehetőséget. Az utóbbi időben újjáéledt a szőlőművelés és a bortermelés is, amit a lakosság többnyire jövedelem kiegészítésként folytat. A szép fekvésű település adottságaira alapozva egyre többen felismerik az idegenforgalomban rejlő kereseti lehetőségeket is.
A község infrastruktúrája hatékony lakossági támogatással a közelmúlt évtizedben, években jelentősen fejlődött. A települést bekötötték az automata kapcsolású telefonhálózatba, kiépült a vezetékes ivóvíz, a szennyvízcsatorna és a földgáz hálózat. Nagy figyelmet kapott a környezeti tisztaság megőrzése, amit a szervezett hulladék-összegyűjtés is elősegít. Ezen a területen további nagy előrelépést jelenthet az, hogy a község 42 más településsel együtt tagja lett a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak és 2006. július 1-vel be kellett zárni a helybeli hulladéklerakó telepet.
A község 14 utcájának összes hossza meghaladja a 7 km-t, amelynek több mint 90 %-a szilárd burkolatú. A napi célok között szerepel ezek folyamatos felújítása és a csapadékvíz elevezető árokrendszer korszerűsítése. A többségében korszerű lakóházainak (családi házak) száma több mint 480. A község intézményhálózata, ellátottsága megfelelő. Megoldott az orvosi ellátás: minden munkanapon van orvosi rendelés és egy fiókgyógyszertár is működik a községben. 8 tantermes korszerű iskolája van a vele egybeépített tornateremmel, ezenkívül az iskolai szervezet keretében működik az óvoda is. Sajnos az alacsony gyermeklétszám miatt a 2005/2006-os tanévtől kezdődően az általános iskolai oktatást társult formában a szomszédos Cserépfalu község önkormányzatával közösen kell ellátni. Ennek keretében a két település alsó tagozatos tanulói Cserépfaluban, a felső tagozatos tanulók pedig a bükkzsérci iskolában tanulnak. A tanulók napi utaztatása egy, a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás keretében biztosított korszerű iskolabusszal meg van oldva. Az óvodai foglalkoztatásra is rányomta a bélyegét a csökkenő gyermeklétszám azzal, hogy a 2005/2006-os tanévtől már csak egy csoportot tarthat fenn az önkormányzat. A községi kulturális és sporttevékenység céljait szolgálja a művelődési ház a benne működő könyvtárral, egy gyermekjátszótér és a labdarúgópálya, amelynek vizesblokkját a közelmúltban újították fel. Az általános iskolával egybeépített tornatermet és az iskola udvarán létesített kézilabda pályát előzetes egyeztetés alapján az iskolai tanulókon kívül mások is használhatják.
2.Bükkzsérc Község idegenforgalmi vonzástényezői, középületei, látnivalók.
A település, mint egy jellegzetes Dél-bükki falu idegenforgalmi vonzerejét alapvetően meghatározzák a község közigazgatási területéhez tartozó, közel 3800 ha területű, a belterülettől nagyjából északi irányban elterülő bükki erdőség, a bogácsi termálfürdő közelsége, valamint az itt pihenők által közúton könnyen elérhető két közeli város, Mezőkövesd és Eger nyújtotta lehetőségek. Az idegenforgalmi vonzástényezőket pontokba foglalva a fentiekhez kapcsolódóan a következő helyi sajátosságokat kell kiemelni:
1. Tiszta, egészséges, jó levegő, a hegyi klíma.
2. 2. Hagyományos falukép, a gyönyörű táji panoráma, ami a séták során pihenést és nyugalmat biztosít az idelátogatóknak. Az Egri út végén lévő magaslatról körbe tekintve a Kárpátok hegyvonulatának kicsinyített mására emlékeztető hegykoszorúban gyönyörködhetünk. A község belterülete Észak-nyugati végéhez közel található 531 m magas Hódos hegyen egy meglepő látványt nyújtó, mintegy 100 m átmérőjű körbe foglalható patkó alakú terméketlen kopár, sziklás képződmény van, ami messziről is jól látható. A községben mintegy 30 db. esztétikus megjelenésű, a XX. sz. első felében kőből épült parasztházat a hagyományos népi építészet emlékeinek megőrzésére a helyi önkormányzat védetté nyilvánította.
3. 3. Az 1776-1780 között Esterházy Károly egri püspök által építtetett copf stílusú római katolikus templom a község egyetlen műemléke. A templomot feltehetően Franz József egri építész építette, de egyes források Fellner Jakabot tartják építőnek. Eredeti oltárképét nagy valószínűséggel Kracker János Lukács festette. A jelenlegi oltárképét, amely a Fájdalmas Anyát ábrázolja a keresztről levett Jézussal, Takács István mezőkövesdi templomfestő készítette 1938-ban. A templom szószékének hangvetőjén az osztrák császári korona látható. A templom külső és belső átfogó felújítására a helybeli római katolikus egyházközség tagjainak áldozatkész támogatásával 2000. és 2001. években került sor. Ennek keretében valósult meg a templom díszkivilágítása is. 2006. évben a templomkertet körülvevő bomladozó drótkerítést faléces kerítésre cserélték és a bejárati ajtó elé is faácsolatú kapu került.
4. 4. Az 1828-ban épült református templom. Ennek imaházát 1825-28 között építették a tornyot pedig 1884-ben emelték. A templom padozatát holland egyházi támogatással 1997-ben újították fel. Ugyanakkor helyezték el a fából készült míves faragású függő és fali világítótesteket és a karzat új tartóoszlopait is, amelyet Sebestyén József Erdélyből származó noszvaji fafaragó készített. A templom külső és belső felújítására nagyarányú állami támogatással, valamint a helybeli református egyházközség tagjainak adományaival és odaadó munkájával legutóbb 2000. és 2001. években került sor. Itt is megvalósult a templomtorony díszmegvilágítása, a működő toronyórák felszereltetéséhez anyagi támogatással a község lakosságának szélesebb köre is hozzájárult.
5. 5. Baptista Imaház a község északi részén a Rákóczi és a Hősök utcák elágazásánál található és a környék meghatározó jellegű vallási középülete. A torony nélküli imaházat az 1900-as évek elején Bükkzsércen meghonosodott és rövidesen megerősödött baptista gyülekezet adományaiból és tagjainak áldozatkész munkájával 1914. évben építették, amelyben az első istentiszteletet 1915. év január 1-jén tartották. Az imaház bejárata fölötti félköríves külső homlokzaton a \\\"Vigyázzatok és imádkozzatok. Baptista Imaház\\\" felírat látható.
6. 6. A község további köztéri létesítményei és középületei: Az I. világháborús hősi emlékmű (Petőfi út 13-15.)1939. évben épült terméskőből, bogácsi dácit tufából. Kivitelezője Papp Károly bükkzsérci kőművesmester volt. A szobor utca felőli oldalán az I. világháború bükkzsérci hősi halott katonáinak márványtáblába vésett névsora és felette a koronás magyar címer reliefje van elhelyezve. A kissé tömör abeliszk formájú szobor tetején az építéskor elhelyezett bronzból öntött turul madarat 1951-ben az országban akkor fennálló politikai felfogás nyomására eltávolították. A turulmadarat az 1989. évi politikai rendszerváltás után a megyében az elsők között újraöntötték és visszahelyezték a szoborra. A II. világháborús hősi emlékmű a község központjában a művelődési ház előtti kis téren helyezkedik el. Az ugyancsak bogácsi dácit tufa terméskőből készült obeliszk formájú szobrot eredetileg más célra emelték és 1952. május 1-jén avatták fel. Akkor a szobor utca felőli oldalán a \\\"Békét akarunk\\\" feliratot vésték a két, koszorú alakba hajló pálmaág fölé és az obeliszk csúcsán egy fémből készült, 5 ágú csillagot helyzetek el. A szobrot a község neve első okleveles említésének 750-dik évfordulóján (-gazdasági okokból-) 1998. évben Kő Pál neves szobrászművész tervei alapján a községi önkormányzat hősi emlékművé átalakítatta. Ennek során eltávolították az obeliszkről az ötágú csillagot, az obeliszk felső részén elhelyezték az önkormányzat által akkor elfogadott községi címert, a szobor négy oldallapjára pedig a II. világháborúban hősi halált halt bükkzsérci katonák márványlapba vésett névsorát helyezték. A két hősi emlékmű köré a díszes lánckorlátot 2005 évben helyeztette el az önkormányzat.
A művelődési házat (Rákóczi út 120.) eredetileg \\\"Leventeotthon\\\"-nak tervezték és 1941-ben építették. A II. világháború befejezése után az épület fokozatosan átvette a \\\"Művelődési Ház\\\" funkciót, amit a benne elhelyezett könyvtárral együtt ma is betölt. A művelődési ház előtt található egy idegenforgalmi tájékoztató tábla a község térképével, valamint a Bükk hegység dombornyomású térképével.
Az Általános iskola (Petőfi út 13-15.) épületét a vele egybeépített tornateremmel együtt Dósa Károly építészmérnök tervei alapján 1989-ben emelték. A korszerű 8 tantermes iskolával kiváltották a korábbi, már korszerűtlenné vált, a Petőfi út 42. szám és a Rákóczi út 122. szám alatt működött iskolai épületeket. (Ezekben az épületekben az 1948 évben létrehozott \\\"Állami Általános Iskola\\\" előtt a Református Elemi Népiskola és a Római Katolikus Elemi Népiskola működött.) Az \\\"Ódorvár Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda\\\" elnevezésű alapfokú közoktatási intézményben ma színvonalas oktatási-nevelési tevékenység folyik. Az általános iskolai tanulók oktatásán kívül felnőtt oktatással is foglalkoznak az iskolában a számítástechnika területén. Ehhez kapcsolódóan az iskola ECDL vizsgaközpontként is működik.
7. 7. Pincesori látogatások. A községtől 1,5 és 2 km távolságban két telepen helyezkednek el a riolittufába vájt borospincék, amelyekben a kellemes zamatú, a zsérci bükkalján termett borokat érlelik. A pincék közül ki kell emelni az ún. \\\"Alsó-hegyi\\\" közismertebb nevén a \\\"felső pincék\\\" között található Pelyhe féle pincét. A pincét Pelyhe András és felesége múzeumszerűvé alakította ki és így rendezte be. A pince alkalmas kulturális rendezvények megtartására is. A pincében több, Soltész Sándor bükkzsérci naív művész tufába vájt, zsűrizett fali domborműve (reliefje) látható.
8. 8. Gazdag vadásztradíciók. A községben működik egy vadásztársaság, a \\\"Zsérci Vadásztársaság\\\". Több, társaságbeli magánszemély rendelkezik értékes trófeagyűjteménnyel.
9. 9. Gyalogtúrák, kerékpártúrák, hegyi kerékpár versenyek lehetősége a Bükk déli nyúlványai között. A versenyszerű rendezvények megtartásának lehetőségét a Bükki Nemzeti Park igazgatóságával és az Egererdő Zrt-vel egyeztetni kell.
10. A \\\"Községi Emlékház\\\". A Petőfi út 39. szám alatt, a római katolikus templom mellett található. Az épület a községi önkormányzat tulajdonában van és helyi védettség alatt áll. Az eredeti elképzelés szerint az épület helységeit a korábban itt élt lakosság emléktárgyaival, használati eszközeivel tervezte berendezni a községi önkormányzat. Amíg a kellő számú községi relikvia össze nem gyűlik az Emlékház helyiségeit alkalmi kiállítások rendezésére lehet hasznosítani. Jelenleg az épület egyik helyiségében Dr. Pintér Károly bükkzsérci lakos kiállítása látható amin a régi bükkzsérci lakosokról készült fényképeket mutatja be. Az Emlékház udvarán látható egy felszerelt ekhós (sátoros) meszes lovakocsi, ami a régi bükkzsérci meszeseknek állít emléket, továbbá egy hagyományos kenyérsütő kemence a hozzátartozó kiszolgáló eszközökkel, valamint egy fából ácsolt \\\"egyes\\\" sertésól, vagy ahogy erre felé nevezték \\\"hidas\\\".
11. 11. A Hajnóczy Cseppkőbarlang a község központjától Északra mintegy 6 km távolságra van. A feltárás alatt lévő Ódor-hegyi cseppkőbarlang üregei Bükkzsérc és Cserépfalu közigazgatási területeit egyaránt érintik, de a barlang bejárata Cserépfalu közigazgatási területére esik. A Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium barlangkutatói a kutatási turnusaik alatt az érdeklődő látogatók kisebb csoportjának a barlangot bemutatják, de a barlang a nagyközönség, a nyilvánosság előtt nincs nyitva.
12. 12. A községi rendezvények közül legjelentősebb a 2005. évtől immár hagyományosan megrendezendő \\\"Bükkzsérci Falunapok\\\". Ez a 3 napos rendezvény általában június elejére többnyire az első hét végére esik. A rendezvény fontos eseménye az 1996. óta évente megtartott borverseny valamint egy-egy \\\"országos hírű\\\", könnyűzenét előadó együttes szereplése. A rendezvény keretében az általános iskolai tanulók részére külön műsort szerveznek. A nagyrendezvényen kívül az önkormányzat vagy az általános iskola még számos, többnyire az állami ünnepekhez kapcsolódó egyéb ünnepi rendezvényt (Május 1., A Magyar Hősök Napja, Augusztus 20., Október 23.) is tart.
3. A község idegenforgalmát segítő háttér
A község idegenforgalmát segítő háttér kiépülése lendületesen fejlődik. Fokozatosan felszámolják a sok kellemetlen hatással járó házi sertéstartást és az idegenforgalmi célra felszabadított és hasznosításra szánt lakószobák vagy épületrészek komfortfokozatát igyekeznek az ide érkező vendégek mai igényeihez igazítani. A falusi turizmus szolgálata egyre bűvül a községben, a bejelentett szállásadók száma növekvőben van. A csendes falusi környezetben fekvő vendégházakban jelenleg 50-60 ágy vehető igénybe. A községben működik a \\\"Fekete Kos Fogadó\\\" nevű melegkonyhás vendégfogadó, amelynek eddig is meglévő 4 vendégszobája most egy az épülethez szervesen kapcsolódó \\\"wellnes hotel\\\"-szerű épületrésszel egészült ki, ami a legmagasabb szintű igények kielégítésére is alkalmas lesz. Szezonálisan (a nyári tanítási szünetben) az általános iskolában és önkormányzati épületben diákcsoportok is elszállásolhatók. A szállást igénybe vevők a napköziotthoni konyháról étkezést is igényelhetnek. A községben a helyi lakosság és az ide látogatók alapellátását 4 élelmiszer vegyesbolt, továbbá egy italbolt és egy presszó biztosítja.
